A stádleci híd (Stádlecký most)

A híd eredetileg a Moldva folyót ívelte át Podolsko közelében, körülbelül 10 km-re keletre Písektől. 1847 és 1848 között építette Vojtěch Lanna, egy České Budějovice-i vállalkozó, Bedřich Schnirch tervei alapján, aki számos hasonló hidat tervezett nemcsak Csehországban, hanem külföldön is.

A híd több mint 90 évig teljes terhelés alatt működött. 1942-ben az autóforgalmat áthelyezték egy új vasbeton hídra, amely az egész Moldva-völgyet áthidalta. A lánchíd továbbra is helyi közlekedésre szolgált 1960-ig. Az Orlík-víztározó építésével és feltöltésével, amely elárasztotta volna a hidat, azt teljesen szétszerelték, az alkatrészeket megjelölték és raktárba helyezték.

A híd újrafelhasználására javasolt helyszínek közül végül a Lužnice-völgyben, Stádlec közelében választottak egy olyan helyet, ahol korábban komp szolgált a folyón való átkelésre. A meder és az út szélessége itt hasonló volt az eredeti helyszínhez. A dokumentáció alapján az eredeti alkatrészeket újra összeállították, és 1975. május 25-én megnyitották a hidat.

A híd, amely összesen 157 méter hosszú, két duplán ívelt láncon lóg, amelyeket függőleges rudak kötnek össze a fapallóval. A láncok két kőpilon nyílásain haladnak át, amelyek a hidat keretezik, és kőből készült blokkokba vannak rögzítve.

A híd teljes felújításon esett át. A bejárás 1,5 tonnás járművek számára engedélyezett. A hídtól több túraútvonal indul. Folyásirányban egy piros jelzésű út vezet a Příběnice várhoz, vagy egészen Táborig. A folyás irányában a piros vagy kék utak Dobronice várához, majd tovább piros jelzéssel Bechyněbe vezetnek.

1959-ben a hidat nemzeti műszaki műemlékké nyilvánították. A járművek maximális súlya 1,5 tonna.