Tábor – a huszita történelem városa

A Kotnov-toronyból, a helyi vár megmaradt részéből csodálatos kilátás nyílik a városra. A girbe-gurba utcák és a konyhákból kiáramló illatok a szűk sikátorokban a horvátországi Dubrovnikot idézik. Minden a középkori történelmet idézi itt: olyan utcanevek, mint a Betlémská, Kostnická (ahol a kiváló Kostnická kávézó található), Husova és Žižkova, valamint a járdába rakott kőből kirakott kehelymotívum.

A város központi alakja Jan Žižka Trocnovból, akinek szobra egy huszita harci szekér társaságában a róla elnevezett téren áll. Žižka a huszita csaták szimbólumává vált, de életének számos részlete homályba vész. Valószínűleg gyermekkorában elvesztette egyik szemét, innen is kaphatta nevét, hiszen a „Žižka” egykor „félszeműt” jelentett. Katonai egységekhez csatlakozott a Német Lovagrend ellen a Balti-térségben, majd I. Vencel udvarának védelmére szerződött. Egyes források szerint időszakosan rablótevékenységet is folytatott. Végül az üdvösség reményében csatlakozott a huszita mozgalomhoz, és Táborban verhetetlen hadvezér hírére tett szert.

A huszita mozgalmat a cseh nemesség egy része is támogatta, mivel hitük szerint Isten törvénye karddal is védhető. Ezt a harcias elvet Žižka és a tábori társadalom egésze is osztotta.

A város történetéhez a radikális husziták, az adamiták is hozzátartoznak. E vallási szekta hamar radikalizálódott és erkölcstelen életvitelbe süllyedt. Tábor szigorú katonai vezetése ezt nem tűrte el, ezért először Příběnicébe űzte őket, majd szétszórta a környéken. Az elfogottakat Klokotynál máglyán égették el. A túlélők a Nežárka-folyó egyik szigetére menekültek, de Žižka üldözőbe vette és szigorúan megbüntette őket: legyilkoltatta, a maradékot pedig máglyára küldte.

Tábor története azonban nem merül ki a huszita időszakban. A reneszánsz idején a jómódú polgárok díszes házakat emeltek, például az 1526-ban Mikuláš Slanař tulajdonában álló Stárek-házat, amely később a Hrošek családé lett. A város ékessége a Žižka téren található reneszánsz kút, amelynek oszlopán egy aranyzászlós alak áll. A szakértők szerint ez a figura a város önkormányzatát és bírói hatalmát szimbolizálja, hasonlóan a németországi Roland-oszlopokhoz.

A városban nem maradhatott el Jan Hus emléke sem. A Hus parkban František Bílek, a híres szecessziós szobrász és chýnovi szülött alkotását találjuk. Az 1928-ban felállított emlékművön ez olvasható: „Plameny ubírati se ku pravdě” („A lángokon keresztül az igazság felé”).