Červená Lhota állami tulajdonban lévő kastély

Megközelíthetőség

Május - október a nyitvatartási idő szerint.

Belépés

Igen, az aktuális árlista szerint.

Hogyan juthat oda?

Autóval:

• Jindřichův Hradecből: Menjen a 128-as úton Deštná felé, majd kövesse a táblákat Červená Lhotáig (19,6 km, 25 perc), vagy térjen le a 128-as útról Studnicénél, és vegye az egy kicsit rövidebb utat Pluhův Žďáron és Jižnán keresztül Červená Lhotáig (18,3 km, 26 perc).
• Táborból: Használja a fizetős D3-as autópályát Soběslav felé, majd forduljon a 135-ös útra Tučapy, Dírná és Červená Lhota felé (37,6 km, 38 perc), vagy menjen a 603-as úton Planá nad Lužnicí felé, majd forduljon Košice, Tučapy, Dírná és Červená Lhota irányába (29,4 km, 42 perc).
• České Budějovicéből: Haladjon az E55-ös úton Veselí nad Lužnicí felé, majd forduljon a 23-as útra Kardašova Řečice irányába, és Doňov után forduljon balra Záhoří, Lžín, Dírná és Červená Lhota felé (55 km, 1 óra).
• Pelhřimovból: Haladjon az E551-es úton Kamenice nad Lipou felé, majd menjen a 135-ös úton Mnichig, és onnan a 128-as úton Deštnán keresztül Červená Lhotáig (38,6 km, 42 perc).

Vonattal:

• Soběslav állomás, majd gyalog a sárga ösvényen Lžínig, és tovább az úton Dírná és Červená Lhota felé (16,3 km).
• Kardašova Řečice állomás, majd a kék ösvényen (10,7 km).

Busszal:

• Pluhův Žďár, Červená Lhota megálló – szálljon le közvetlenül a fő parkolóhelyeknél, innen kb. 5 perc gyalog a kastélyig.
• Pluhův Žďár, Červená Lhota rozcestí megálló – kövesse a kék ösvényjelzést a kastélyhoz – kb. 15 perc gyalog.

Gyalogosan vagy kerékpárral:
A környéken túra- és kerékpárutak találhatók.

További információ

Az eredeti gótikus erődítményt a 16. században reneszánsz kastéllyá alakították át, és a 17. századi részleges átalakítások során értékes belső terek jöttek létre, gazdag stukkódíszítéssel és értékes falfestményekkel. A nyugati szárny belső tereit rokokó figurák díszítik kartusos keretekben, és a szobák a reneszánsztól a biedermeierig terjedő bútorokkal vannak berendezve. Különösen figyelemre méltó a talán túlságosan kegyetlennek tűnő portré Margit karintiai és tiroli hercegnőről, aki Lion Feuchtwanger A csúnya hercegnő című könyvéből ismert.