Kirándulások a Boubín-hegyre

1858-ban Johann Adolf Schwarzenberg herceg rendeletet adott ki, amely szerint a Boubín őserdejének megmaradt részében „soha többé nem szabad fát kivágni, és az erdőt örökre a természetre kell bízni”. Ezzel létrejött Csehország második legrégebbi őserdeje (az 1838-ban alapított Žofínský-erdő után). A Boubín őserdeje mindmáig egyedülálló természeti kincs, nemcsak Csehországban, hanem egész Európában. Az iskolások tanulnak róla, a jövőbeli erdészek pedig kötelezően meglátogatják.

A Boubín-erdő a nevét a 1362 m magas Boubín-hegyről kapta. Az eredetileg védett terület 1858-ban 138 hektáros volt, de egy pusztító vihar után a XIX. században csupán 47 hektár maradt, amely ma az erdő magját alkotja. A teljes természetvédelmi terület ma már 666 hektár természetes erdőt foglal magában. A ritka gombák, zuzmók és növények sokfélesége vonzza a világ minden tájáról érkező tudósokat (2006-ban például itt fedezték fel az Epipogium aphyllum nevű levéltelen orchideát, amelyet kihaltnak hittek).

Túratippek

A Boubín-őserdő
Az erdő körüli tanösvény legjobb kiindulópontja az Idina Pila nevű hely. Az információs központban megtudhatunk mindent az őserdő történetéről és a helyi legendákról, például az itt élő erdei manókról. Az első állomás a Boubín-tó – egykori víztároló, amelyet faúsztatásra használtak. Milyen is valójában az őserdő? Ritkásabb, mint ahogy elképzelnénk, ám így is nehezen járható. A talaj tele van különböző bomlási stádiumban lévő korhadt fával. A kis fák versengenek a napfényért, és csak azok maradnak életben, amelyek elérik a világosságot. Leginkább a bükk, a lucfenyő és a jegenyefenyő áll harcban egymással. Kitalálja, melyikük nyer? A legidősebb lucfenyők több mint 500 évesek és 50 méternél is magasabbak! Az erdő magját 1979-ben kerítették körbe, hogy megóvják a vadállatoktól és a látogatók taposása által okozott eróziótól.

A Boubín-kilátótorony
A Boubín 1362 méteres magasságával a Šumava legmagasabb csúcsa a határgerincen kívül, és páratlan kilátást nyújt. 2005-ben egy 21 méter magas, fából készült kilátótornyot építettek a csúcson. A kilátás a sűrű erdővel borított hegyekre és a belső vidékre, a falvakkal és rétekkel tarkított völgyekre valóban lenyűgöző. Derült időben, különösen ősszel, akár 100 km távolságból is láthatók az Alpok csúcsai. A legkönnyebb feljutás Kubova Huť településről indul. Onnan visszafelé vagy az Idina Pilához vezető úton térhetünk vissza (ahol vonattal is tovább lehet menni), vagy gyalog ugyanazon az útvonalon.

Kőtáblák nyomában
A Boubín-hegység számos kőtáblát és emlékkövet rejt. Ezeket a turistautak és erdei ösvények mentén találhatjuk meg. Egy kőtábla például Friedrich Schwarzenberg bíboros 1867. augusztus 3-i látogatására emlékeztet a hegytetőn. A leghíresebb emlék a háromszög alakú Johann-kő, amely Zátoň, Včelná és Kubova Huť erdőterületek találkozásánál áll.
Az olyan feliratokat viselő kövek, mint a Hercegi út vagy a Herceg pihenőhelye, különösen kedveltek a turisták körében. A mai erdészek is folytatják a régi hagyományt: kőbe vésik a nevüket és fontos eseményeket.

További információkat a mellékelt szórólapon talál, amelyet könnyedén letölthet mobilkészülékére.

Kiadó: Šumava Nemzeti Park Igazgatósága, 2016, szerző: Josef Štemberk.